September 2009 Archives

Állapotjelentés, kérem.

Bekerültek a padló alatti szintbe a csatornák, a vizek, majd a (többszöri sikertelen [méretű] lukfúrás után) szondacső és a geotarifás áram gégecsöve, a gödör benőtt (persze, haha, benőtt, a kőművesek meg, akik benőtték, morogtak, hogy a gépészek miért nem ássák vissza a kiásott gödröt, és mellesleg miért hagyják a sza… akarom mondani a sittet maguk után; megjegyzem a villanyszerelő mindent eltakarított maga után, takarosan oda-gyorskötözőzte a gégecsöveket a vashoz, stb.), majd ráugrott a vasalás.

Amúgy kellene képeket is tennem, de rémesen lusta vagyok. Na jó, keresek egy vasalást.

A statikus is ránézett, kért még 2 vasat ide, egyet amoda, de amúgy azt mondta, hogy szépen megcsinálták.

Aztán jött a beton, szépen. És most pedig ha meleg van, locsolgatjuk kicsit, mert a boldog beton a ház stabil alapja.

Albérletünk szomszédságában, Érden állt egy gazos, magára hagyott telek.

Az egyik nap reggelén emberek jelentek meg rajta. Kisvártatva jött egy gép, és morogni kezdett, és a nap végére a telek teljesen sima és gazmentes volt.

Másnap jött egy másik gép, és kiásta a sávalapot.

Harmadnap jött a beton. Negyednap felrakták a zsaluköveket a nullaszintig, és jött bele a beton. Ötödnap pihentek egy kicsit, mértékletes vasalási munkálatok mellett. Hatodnap jött a beton, és kiöntötték a padlószintet.

Most, másnap, a hetedik munkanapon jött a tégla, amit rátettek a (tegnap öntött) padlóra. Megjött a sóder, a mész, a cement, meg néhány áthidaló is.

Valamit rosszul csinálhatunk, bizonyosan, mert ez a ház szerintem egy hónapon belül állni fog, talán már be is költözhetnek.

…gondolom azok, akik majd megveszik az építőtől, mert én nem biztos, hogy szeretnék egy ilyenben lakni.

Kéri tőlem M hogy nyomtassak ki egy zsaluzási tervet a kőműveseknek, mert kaptunk egy igazán profi rajzot az igazán profi zsalu árajánlathoz (gyakorlatilag zsaluzási kiviteli terv, tényleg csili-vili). Kinyomtatom, igazából rá se néztem, odaadtam.

Hívnak másfél óra múlva, hogy nem tudják elolvasni a számokat, kellene belőle egy nagyobb. Igen, rémlett is, hogy kicsi dolgok voltak rajta, biztos A3, hazaérek, nyomtatom.

Hazaértem, megnéztem.

A terv - nagyvonalúan - A0 méretű.

(A3 = 2 db A4; A2 = 4db; A1 = 8db; A0 = 16 db normál A4 méretű oldal.)

De az igazán kedves, hogy feltételezik:  van a sufniban egy A0 plotterem. (Megnéztem, félmilliónál kicsit többért már lehet ócsóakat venni.)

No nem az építkezés technológiájában persze, hanem az alapban, de az sem kisebb eredmény.

A földszint alatt halad pár cső, vízcső, meg egy pár (na jó, 8 darab) szondacső meg a csatorna. Ezeknek, hogy átjussanak az alap betonján, lukakat kell kihagyni, szakszóval áttörést. Mivel vannak kiviteli terveink, odaadom a kőművesnek - aki elvállalta, hogy centire pontosan be tudja tenni, - ott minden fel van rajzolva, hajrá.

Amikor csinálták szóltam, hogy azért legyenek olyan angyalok és jelezzék is, hogy hol van az áttörés, hogy amikor kiássák, meglegyen. Jó, a Mester leszúr egy fadarabot ("ez itt a víz") és egy betonvasat ("emmeg a csatorna"), és az ezzel párhuzamos alapon persze ugyanott, hiszen a rajzon egyértelmű, hogy egymással szembe vannak.

A beton már szárad, az idő meg száll. Eljön az idő, hogy a gépész belépjen a történetbe. Természetesen a földműves ember, aki a házasságban felbontásában profi (tudniillik az ásóval meg a kapával, bár nem tudom, a nagyharanghoz hogy áll) beteg, így B verzióként a villamos mester, akinek szintén egybeeső gödör kell, benevezi a saját emberét. Aki viszont mint kiderül, nem vállalja, nem ér rá, akármi. Így a villamos ember (aki egyébként emberileg is jó fej) és egy kollégája ásnak, kell a pénz.

Kapom a telefont, hogy baj van. Kiásták a belső részt, szépen minden ott volt, kiváló. Ástak egy vonalat a külső alapig, aztán semmi. Ott a bot, ott a vas, csak épp nincs áttörés. Áskálódnak még kicsit (a kicsi mértékegysége a köbméter, avagy néhányóra), és meglett a bal oldali áttörés. A gödörvonaltól jobbra. Hm. De hol a másik?

Telefon a szűkszavú kőművesnek, aki azt mondja, hogy igen, ott van a  botnál meg a vasnál. De nincs, mondom. Hát mi van meg, kérdezi. A baloldali cső jobbra. Hümmög. Akkor a másik ott lesz tőle jobbra 1 méterre. Mert hogy, hát ők látták, hogy az aknához képest nagyon balra van, és hogy így most az akna felé tart.

Nem voltam szociális hangulatban, így letettem, és megmondtam az embereknek, akik ástak még két kicsit, és valóban, meglett az áttörés. 1 méterrel a botoktól jobbra. Kicsit mélyebben. Kicsit vastagabb betonnal, merthogy a föld alatti rész nem zsaluzva volt, csak belement a beton a lukba (+10%, mer olcsóbb a beton mint a fazsalu, vagy mégsem).

Így persze ott is ki kell ásni, egyenesben egyet, meg 45 fokban még egyet, mert a csatorna nem kedveli a 90 fokos kanyarokat, alig többet kell ásni, kb csak kétszer annyit.

Kistelefon után kiderül, hogy erről nem csak mi nem tudtunk, de a művezető sem.

Szegény kőműves, veri itt költségekbe magát azzal, hogy finanszírozza az ásós emberek nyaralását.

Nekünk meg csak plusz egy nap, sag shcon.

...akkor biztos kvvva sokba kerülnék.

Ma ismét nyílászáróztunk, ami azt jelenti, hogy ajtóablak listával szaladgálunk fel és alá.

Hétfőn jártunk a Hofstädternél, és meg kell állapítani, hogy a budapesti új irodájukban az értékesítő (aki mint kiderült, faipari mérnök) ismét profi (az előző, aki egy éve volt, fejlövést érdemelt). Meglátjuk mi lesz, nekik nagyon jók az ablakaik (ezt már tudjuk) és elég drágák is lehetnek, de nem törvényszerű.

Ja igen előtte voltunk az ablakwebnél (ami tulajdonképpen y-bau), ott az eladó hölgy nem volt annyira profi, a kiállított szerkezetek is három verzióval régebbiek, mint amiről beszél, a felemelésgátlós redőnyt 2 ujjal felemelem, a redőnyfólia záróléce jó színű, a lamellák nem, de azt mondják hogy lehetetlen a lamellát normális színben kérni, meg ilyesmik. Most nem is emlékszem, milyen profilllal dolgoznak.

Ma meg Diósdon voltunk a Sygma akármi kft-nél, ahol az ember szimpatikus és szintén profi, a kiállított dolgok szépek, van fa és műanyag, lehet válogatni. Ő Kömmerling profilt, 4-féle német vasalatot tud műanyagból ajánlani, tiptop minőség, nem veszélyes ár (talán), viszont nem meri bevállalni 3 rétegű üveggel a 240-es magasságot, mert hogy nem bírja a 3 rétegű üveget, és nem vállalnak rá garanciát. A másik fájó pont, hogy megrendelés-előleg 50%-áru érkezik-további 50%-beépítés-munkadíj 100% sorrend nem igazán való manapság, mert bár mindenki bízik mindenkiben, de az anyag 100%-át kifizetni azelőtt, hogy nálam lenne, nem szerencsés akkor sem, ha az anyámról van szó. Ezek miatt lehet, hogy akármilyen szép árat ad, nem fog a dolog sikerülni, de majd próbálunk szerintem ezen a ponton találni valami középutat. Amúgy ez is szép.

Mindegyik fóliázott műanyag, vélhetően aranytölgy vagy dió színben, ez utóbbi sajnos kicsit szerintem sötét, az aranytölgy meg állítólag kommersz, de most őszintén: kit érdekel, ha egyszer az néz ki jól?

A belső ajtók meg  még egy kör lesz, mert millióféle van, és az árak is szórnak 30 és 250 között. Egyelőre vagy 40 vagy 130 körül lesz per darab, attól függően, hogy beleér-e a kezünk a bilibe mielőtt megrendeljük, akarom mondani esztétikai egyeztetések után.

A pályázatuk bejutott, 2009-4-1010 sorszámon, 29-én fogadták be. Most indul a belekötési időszak.

Közben prhuzamosan várunk a végleges bányakapitánysági engedélyre.

Hát igen, azért még néha engem is meglep a sebesség, ha belegondolok, hogy alig bomlott le a régi ház, és már a földszintig terjed a sávalap betonozása.

Miután a pince oldalbetonozása is elkészült talajszintig jött a markoló, és szépen kiásta a ház körvonalát, majd belekerült a szépen előre meghajlítgatott vas (meg ami nem előre, persze), és másnap délben már ömlött is rá a beton (à háromnegyedmillió forint). És ma meg holnap már azzal küzdenek a fiúk, hogy a feltöltés egy részét megszegeljék.

Mert közben persze rájöttünk, hogy a vizet és a csatornát legalább az alsó alap alatti betonozandó rész alatt meg kell csinálni, pedig még nincs víz/csatorna kivitelezőnk, még mindig nincs, mert a drága tervező semmiféle határidőt nem képes betartani, emiatt most persze szívás van. Mindenesetre gyorsan kértünk akkor egy-egy külön árajánlatot az aljára, és aki válaszolt (nem mindenki) azokból kiválasztottunk egy szimpatikusat, aki meg fogja legalább ezt az alját csinálni.

Persze nem egyszerű. A gépész kivitelezők nem vállalnak földmunkát (ahogy T mondta: "el vannak kényelmesedve"), de megegyeztünk hogy magának hoz földmunkást, mert különben csak egymásramutogatás van. Aztán persze mondtam hogy egyezzenek meg, hogy mikor jönne akkor csövet fektetni. Mondta, hogy amikor már a feltöltés le van tömörítve, utána fogja megint kiásni, mert a csatornacsőre nem tömörítünk mert elmozdul és/vagy eltörik. Jó, akkor tömörítés, utána ásás.

Aztán rájött, hogy nem jó ez így, mert a tömörítés teteje kulékavics (azaz az a bazinagy, akár 20 cm-es kövekből álló patakágy), amit 1) nem lehet ásni, 2) nem taktikus az alatta levő földdel összekeverni, mert akkor teljesen értelmetlen, hogy ott van.

Viszont a földet egy menetben és a kavicsot mégegy menetben nem szerencsés, mert gép kell hozzá, aminek a kiállását fizetni kellene...

De aztán mégis ez lesz, mert kihagyni sem érdemes a helyet, mert akkor két zsebkendőnyi kavicsot kellene rátenni, így föld, kiásás, csatorna, föld vissza, kavics.

Juhé.

Az ember eldönti, hogy majd minden esete leírja, hogy épp aznap mi történt, de nem. Millió egyéb dolog van, és kimarad. Így maradnak a darabos hírek.

A gépészeti tervek víz/csatorna részét kézhez kaptam aug. 27.-én, ami az aug. 10-hez képest még egy csodás arány. Sőt, tegnap összesítettem azokat a vízcsatorna kivitelezőket akik az alapban és padlószint alatt menő csövek fektetésére adtak expressz árajánlatot. A szórás csodás, 100 - 230 ezer forint között. Elvileg jövő kedden már készülnek az áttörések, és 2 hét múlva már lesz tömörített feltöltés, amit ki lehet ismét ásni a csatornának.

Közben elkészült a pince alja, és a vízszigetelő fal, ma kerül rá a "kátránypapír" (a mesterek szerint rossz minőségben és túl vékonyan, a m.e. szerint jól).

Az már látszik, hogy a talajszint nem ott van, ahol lennie illene, hanem lejjebb. Ez pl. a keri kijáratnál jó, mert nem kell lépcső, viszont a leendő terasznál szívás, mert egy tetemes dombocska lesz ott, ha nem egyenesen támfal és lépcső. Ah.

Sávalap jövő héten.

Az első hír:

A NEP-2009 jelzésű Nemzeti Energiatakarékossági Programra 2009.08.01-től lehetséges beadni pályázatokat.

A második hír:

 

A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium tájékoztatja az érdeklődőket, hogy a 2009. évi Nemzeti Energiatakarékossági Programra (NEP-2009) rendelkezésre álló forráskeret, a pályázatok beérkezésének ütemét figyelembe véve, hamarosan kimerül.

Ezért a minisztérium a NEP-2009 pályázatok befogadását 2009. augusztus 31-én lezárja.

A tárca arra kéri az érdeklődőket, hogy pályázataikat legkésőbb 2009. augusztus 31-én 24.00 óráig adják postára, mert csak az ezzel a határidővel záruló keletbélyegzéssel ellátott anyagok befogadására van lehetőség.

2009. augusztus 27-ig összesen 3077 db pályázat érkezett az Energiaközpont Nonprofit Kft. címére. A pályázatokban igényelt támogatási összeg összesen 1 535 millió forint. A pályázatok feldolgozása folyamatos, az eddigi tapasztalatok alapján a kizárási arány 16,2 százalékos.

A miénket 26-án adtuk fel. Trallala. Talán kapunk még egy marék földimogyorót.