Recently in Tervek Category

Kéri tőlem M hogy nyomtassak ki egy zsaluzási tervet a kőműveseknek, mert kaptunk egy igazán profi rajzot az igazán profi zsalu árajánlathoz (gyakorlatilag zsaluzási kiviteli terv, tényleg csili-vili). Kinyomtatom, igazából rá se néztem, odaadtam.

Hívnak másfél óra múlva, hogy nem tudják elolvasni a számokat, kellene belőle egy nagyobb. Igen, rémlett is, hogy kicsi dolgok voltak rajta, biztos A3, hazaérek, nyomtatom.

Hazaértem, megnéztem.

A terv - nagyvonalúan - A0 méretű.

(A3 = 2 db A4; A2 = 4db; A1 = 8db; A0 = 16 db normál A4 méretű oldal.)

De az igazán kedves, hogy feltételezik:  van a sufniban egy A0 plotterem. (Megnéztem, félmilliónál kicsit többért már lehet ócsóakat venni.)

A pályázatuk bejutott, 2009-4-1010 sorszámon, 29-én fogadták be. Most indul a belekötési időszak.

Közben prhuzamosan várunk a végleges bányakapitánysági engedélyre.

Közben a tervek terén is haladtunk.

Megnyílt - teljesen hihetetlen módon - a NEP-2009, ami a geotermikus cuccok vissza nem térítendő állami támogatása, ami májusra volt aktuális. Így gőzerővel nekimentünk a szükséges papíroknak, amiből van szép számmal:

• eredeti, aláírt árajánlatok (hőszivattyú, fúrás)
• bányakapitánysági engedély beadása
• telekkönyvi lap, térképszelvény, persze mindenből hiteles és eredeti

Persze az első fúrós cégnak a tervezője épp 3 hét szabira ment, így váltás, és a hőszivattyúsunk egyik konkurrenciája adott egy jó árat, bár mégsem térhálósított csodaszonda lesz, csak sima PE100 a Rehautól (akik elég sötét társaság, de ez most offtopic). Ők viszont 2-3 nap alatt megcsinálják és beadják, csak megint elfelejtettem rákérdezni, hogy beadták-e. Gondolom nem, ha nem kerestek.

Emellett ma megkaptam a víz-csatorna áttörések tervrajzát az alaphoz, igaz, hogy magának a tervnek lett volna elseje a határideje, de hát ez a tervező még életében nem adott át semmit időben, viszont alapos. Legkésőbb most hétvégére ígérte.

A szellőzés és a fűtés már megvan, szép kis anyag.

A következő poén a gáz, amit kizárólag főzni használnánk, de a hőszivattyú miatti bosszúból a gáz még szivat egyet rajtunk: a csonk rossz helyen van, és arrébb tenni egy vagyon és fél év. Így most megálmodjuk, hogy mi legyen vele. Utána jöhet csak a gázterv, ami amúgy nem sürgős, hiszen az nem mehet falban...

Villanytervre még várunk, ha jól emlékszem, árajánlat már van, csak fejből nem tudom mennyi. Szép nagy szám.

A következő már az, hogy az alap vasalatában kihagyni a lukakat mindennek, aminek kell...

Beszéltünk a villanyszerelővel, és hát nincs mit tenni, a födém elkészítésekor már tudni kell, hogy

1. hol lesznek a lámpák a plafonon, és milyenek
2. hol lesz villanykapcsoló
3. hol és milyen konnektor (ez utóbbit, mármint a milyenségét nem kell, csak hasznos)
4. egyéb gyengeáram honnan hova (ez az internet, mert rádióval normális ember nem csinálja, ha lehet kábelezni; de ez lesz a potenciális kábeltévé vagy épp kaputelefon is)
5. hol lesz a bejövő áram doboza (oszlop, klerítés, házfal) , és milyen (légkábal, földkábel)

Meg ilyesmik. Akkor most tervezgetünk villanyt.

Mivel aláírásra került a dolog, tekintük úgy, hogy jó eséllyel eladtuk, tehát jó eséllyel lesz pénzünk, úgyhogy akkor belelendülünk.

Gyűjtjük a dolgokat; bontási eng van, engterv van, statikai terv van; gépész terv készül (a két hetes határidő 2.5 hónapja telt le), van friss árajánlat a hőszivattyúra (most épp megint földszondás, majd mesélek róla ha valakit érdekel), víz/csatorna/gázterv készül (még határidőn belül ); úgy néz ki hogy a nemhivatalos műszaki ellenőrt is kiválasztottuk (lévén nem bízunk a műszaki vezetőben, aki még nincs is, valamint nem értünk mindenhez); jönnek szakmák árajánlatai szép lassan (kőműves már majdnem ok), és készülnek a folyamatok tervei.

Alapjában véve leszögezhetjük, hogy a szokásos precíz túltervezés közepén vagyunk, ami sokak szerint hülyeség, viszont működik.

A mostani állapot szerint júli közepén indul a bontás és aug elején-közepén a fő attrakció. De ez még azért flexi. És akkor lehet, hogy szilveszterkor már tető alatt fújhatjuk a papírtrombitánkat.

A gépész elvtárs már mióta megkapta a dolgot (az árajánlatának dátuma február 17), de elég sok kérdés felmerült.

Az egyik téma a szellőztetés: eredetileg arról volt szó, hogy hőcserélős szellőzés („rekuperátor”). Aztán jött a hőszivatós ember, hogy azt nem javasolja, mert a befúvó oldalon bacik lesznek. Aztán jött a gép ész, aki szerint rendesen meg kell a cső szigetelését csinálni, és akkor nem lesz páralecsapódás, és akkor nem lesz baci. Valamint a mennyezetfűtés a kis helyiségekben nem biztos, hogy elég lenne, ha nem lenne hőcsere (hanem folyamatos lenne a hőveszteség), ezért is javasolta a hőcserélést. Ezért most épp itt tartunk.

Aztán a fűtés kapcsán felmerült, hoy a pincébe is kellene egy tekerésnyi fűtés, hogy ne legyen mínusz ezer télen, viszont akkor szembekerültünk azzal, hogy a pincében nincs semmi szigetelés tervezve, ami 1-1.5kW veszteség a teljes ház 7-7.5kW fűtési igényéhez képest, ami borz nagy. Tehát akkor tervezzünk oda hőszigetelesét. És ráadásul a garázsajtót is meg kell gondolni, mert ha nincs rendesen szigetelve, az szintén veszteség, méghozzá tetemes. Ááá.

Amúgy meg akkor mégsem a monolitfödémben menjen a fűtéscső, mert a betont flfűteni lassabb (az ember szerint) mint mások mondták, valamint a helyiségek közötti különbség (fürdőszoba ne 19 fokos legyen, a folyosó meg ne 24) nem működik az összefüggő beton miatt... Szóval a csövek akkor mégis lekerülnek a födém alá, a mennyezetre.

Amúgy meg „már majdnem készen van, csak a hőközponton kell némi finomítás”, most épp erre várunk.

Nem mintha meglenne a pénz.

Csütörtökömön lesz egy személyes paláverem ismét a hőszivattyúmsterrel, aki egyben gépész, és mgbeszéljük, hogy miről csinálnak gépészeti tervet, mennyiért, mikorra, stb.

Márciusban lesz egy kiállítás Németben, ahol a hőszivattyúipar lélegzet-visszafojtva várja az év aktuális csodáit, úgy néz ki, ha nem sietünk, lesz lehetőségünk ennek a hasznát élvezni.

És úgy mellékszálként pártunk és kormányunk (bármelyik) élvezzen belterjesen, amiért nem bírják a hőszivattyúkat pl. 90% állami támogatással nyomni, mert így sosem érik el a célszámaikat, miközben a lakosságot cseszegetik, akinek meg nincs ennyi extra léje... na mindegy. Kigazdálkodjuk, a NEP talán ad rá 30%-ot plusz önerőre meg a fszm tudja mire (nem).

 

A gépészet ismételt előtérbe kerülése miatt feljött ismét a kérdés: hogyan fűtünk, hűtünk?

Azt körvonalaztuk (vagy fogtuk körvonalazni) hogy alacsony hőmérsékletű fűtést szeretnénk (mivel hőszivattyú). De a lehetőségek azért számosak:

Radiátor

Ezt vélhetőn nem. Egyrészt mert alacsony hőmérséklethez legalább kétszer annyi kell, másrészt meg helyet foglal, harmadrészt meg nem olcsóbb. Hűteni meg nem érdemes vele.

Padlófűtés

Igen, ez volt a favorit, nagy felület, alacsony hőmérséklet, nem drágább mint a többi. A negatívumok azért előkerülnek:

• bútorok és szőnyegek csökkentik a hatásfokot (elég komolyan)
• a járólapot szereti, a parketta/szalagparketta is csökkenti a hatásfokot
  

Padlóhűtés

A gond igazából az, hogy jó lenne egy csővezetékkel télen fűteni, nyáron hűteni. A padlófűtés párja tehát a padlóhűtés lenne. Sok érdekes lapot találtam erről (linkek...), de a lényeg:

• a komfortérzetnek árt, hogy a hideg nem egyenletesen oszlik meg függőlegesen (lent hidegebb van)
• nem szeretjük, ha fázik a mezítlábunk, nyáron sem

Sajnos emiatt a padlórendszernk romlottak az esélyei.

Falfűtés, falhűtés

Nem, nem, nem.

• Nehogy szeget, csavart üss a falba, mert vagy folyik, vagy nem
• Képet se akassz falra
• Szekrényt se tolj neki

Gyakorlatilag kizárva.

Mennyezetfűtés, mennyezethűtés

Nagyon érdekes dolog ez, mert eleinte idegnkedtem a gondolattól is, de a szakik azt mondták, hogy nem drágább, mint padlóra tenni, pláne, ha belmegy a monolit födémbe. Ráadásul a hűtési képességei igen jók (párapontig hűthető, nagyon nagy tartalékkal 20℃), a hűtési komfort egyenletes. A fűtési képességeivel voltak erős kétségeim, hiszen - ahogy mondják erre mindig - a meleg levegő felfelé száll.
Egy nagyon érdekes weblap fejtegette ezt , mármint hogy a plafonfűtés sugároz és így az egész szobát fűti, ráadásul lehet melegebb is mint a padlófűtés (ami nem lehet túl mleg, mert az kellemetlen a lábadnak).
Ez egyre jobban néz ki, kell kresni refrenciát és megkérdezni. Most tehát úgy néz ki, hogy mennyezet lesz?

A felületi fűtésről

A padló- és mennyezetfűtés közös problémája a nagy hőkapacitás (lassan melegszik, lassan hűl), ami nehézzé teszi pl. az „éjjelre hidegre állítom, reggeltől melegre" használatot, mert meg kell tanulni, hogy mennyi idő kell neki kihűlni és bemelegedni. Totál felfűtésre 3-4 órát becsülnek.
A másik gond, hogy nem szabad leárnyékolni bútorral, szőnyeggel.
Előnye, hogy a nagy felület miatt olcsóbb üzemeltetni, a komfortérzet jobb, mert a teljes helyiséget egyszerre fűti, és nincs folyamatos körkörös légáramlás, mint a radiátornál. Viszont a paldófűtés pl. port lebegteti, és kb. 40-60 cm magasságig szárazabbá teszi a levegőt, így hálószobába csak padlófűtés kerülendő.

A hűtésről

A mostani állapotban (hűteni is képes levegős hőszivattyúval) tehát a fűtést 35-40 fokos, a hűtést ugyanabban a csőben 15-18 fokos víz produkálja. A felületi hűtés (padló, plafon, fal) csendes, nagy felületű, komfortos érzés, és bájdövély olcsóbb.

Hiányzott még a 30 napnál nme régebbi tulajdoni lap és térképszelvény az engedélyezési tervből, ezért be kellett menni a földhiavatlba. Jótanácsként kaptuk, hogy Érden is ki lehet mindent kérni, +500Ft, viszont nincsenek egycsillióan.

A földhivatalt megtalálni nem triviális, odajutni egyszerű, de a házon körbe-körbe bejáratok mindenfele, valamint egy teljesen értelmezhetetlen tábla ami mutatja, hogy mi hol van. Mindegy, megtaláltam, felmentem. Extra barátságtalan (extra unott inkább) biztonsági őr mutat a sorszámkérőgépre, és ideadja az űrlapokat (ami nagyon kedves tőle, tényleg), azonnal én jövök, kitöltöm, tulajdoni lapot megkapom. A tárképre várni kell, mert az úriember épp a kishúga köhögését telefonálja le, és/vagy ebédel, de 10 perc alatt megjön, ad egy térképet (ami a pestivel ellentétben nem színes, de mindegy, hivatalnak lesz), kifizetem a kb 8eFt-ot (3000+500+10 térkép, 4000+500+10 tulajdoni lap hitles szemle) és meg is vagyok.

Pesten ki tudja, mennyi ideig tartott volna.

Ami nagyon tetszik, a számla: X Ft amit kértem, 500 forint rendszerhasználati díj (mert takarneten le kellett kérniük, valós költsége nagyjából 1.4 x 10^-15 forint), és - kapaszkodj! - 10 Ft találati díj. Mármint tök jó, de igazán, hogy megtalálták. És képzelem, hogy ha nem találják, akkor kifizetem a díjat de megspórolok 10 forintot, és persze nem kapok semmit. :-)

Majd még akarok írni arról, hogy mi ez a hőszivattyús dolog (ez a jó a saját weblog engine-ben, hogy lehet utólag szörnyűségeket tenni vele, hogy követhetetlen legyen), most csak annyi, hogy beszéltm a #1 emberünkke, hogy lassan kész az engedélyezési terv, és keressünk olyan referenciaházat, ahol levegős hőszivattyú megy legalább egy éve. Lesz egy, hamarosan meglátjuk élőben.