A gépészet ismételt előtérbe kerülése miatt feljött ismét a kérdés: hogyan fűtünk, hűtünk?
Azt körvonalaztuk (vagy fogtuk körvonalazni) hogy alacsony hőmérsékletű fűtést szeretnénk (mivel hőszivattyú). De a lehetőségek azért számosak:
Egy nagyon érdekes weblap fejtegette ezt , mármint hogy a plafonfűtés sugároz és így az egész szobát fűti, ráadásul lehet melegebb is mint a padlófűtés (ami nem lehet túl mleg, mert az kellemetlen a lábadnak).
Ez egyre jobban néz ki, kell kresni refrenciát és megkérdezni. Most tehát úgy néz ki, hogy mennyezet lesz?
A másik gond, hogy nem szabad leárnyékolni bútorral, szőnyeggel.
Előnye, hogy a nagy felület miatt olcsóbb üzemeltetni, a komfortérzet jobb, mert a teljes helyiséget egyszerre fűti, és nincs folyamatos körkörös légáramlás, mint a radiátornál. Viszont a paldófűtés pl. port lebegteti, és kb. 40-60 cm magasságig szárazabbá teszi a levegőt, így hálószobába csak padlófűtés kerülendő.
Azt körvonalaztuk (vagy fogtuk körvonalazni) hogy alacsony hőmérsékletű fűtést szeretnénk (mivel hőszivattyú). De a lehetőségek azért számosak:
RadiátorEzt vélhetőn nem. Egyrészt mert alacsony hőmérséklethez legalább kétszer annyi kell, másrészt meg helyet foglal, harmadrészt meg nem olcsóbb. Hűteni meg nem érdemes vele.
Igen, ez volt a favorit, nagy felület, alacsony hőmérséklet, nem drágább mint a többi. A negatívumok azért előkerülnek:
Padlófűtés
- bútorok és szőnyegek csökkentik a hatásfokot (elég komolyan)
- a járólapot szereti, a parketta/szalagparketta is csökkenti a hatásfokot
PadlóhűtésA gond igazából az, hogy jó lenne egy csővezetékkel télen fűteni, nyáron hűteni. A padlófűtés párja tehát a padlóhűtés lenne. Sok érdekes lapot találtam erről (linkek...), de a lényeg:
- a komfortérzetnek árt, hogy a hideg nem egyenletesen oszlik meg függőlegesen (lent hidegebb van)
- nem szeretjük, ha fázik a mezítlábunk, nyáron sem
Falfűtés, falhűtésNem, nem, nem.
- Nehogy szeget, csavart üss a falba, mert vagy folyik, vagy nem
- Képet se akassz falra
- Szekrényt se tolj neki
Mennyezetfűtés, mennyezethűtésNagyon érdekes dolog ez, mert eleinte idegnkedtem a gondolattól is, de a szakik azt mondták, hogy nem drágább, mint padlóra tenni, pláne, ha belmegy a monolit födémbe. Ráadásul a hűtési képességei igen jók (párapontig hűthető, nagyon nagy tartalékkal 20℃), a hűtési komfort egyenletes. A fűtési képességeivel voltak erős kétségeim, hiszen - ahogy mondják erre mindig - a meleg levegő felfelé száll.
Egy nagyon érdekes weblap fejtegette ezt , mármint hogy a plafonfűtés sugároz és így az egész szobát fűti, ráadásul lehet melegebb is mint a padlófűtés (ami nem lehet túl mleg, mert az kellemetlen a lábadnak).
Ez egyre jobban néz ki, kell kresni refrenciát és megkérdezni. Most tehát úgy néz ki, hogy mennyezet lesz?
A felületi fűtésrőlA padló- és mennyezetfűtés közös problémája a nagy hőkapacitás (lassan melegszik, lassan hűl), ami nehézzé teszi pl. az „éjjelre hidegre állítom, reggeltől melegre" használatot, mert meg kell tanulni, hogy mennyi idő kell neki kihűlni és bemelegedni. Totál felfűtésre 3-4 órát becsülnek.
A másik gond, hogy nem szabad leárnyékolni bútorral, szőnyeggel.
Előnye, hogy a nagy felület miatt olcsóbb üzemeltetni, a komfortérzet jobb, mert a teljes helyiséget egyszerre fűti, és nincs folyamatos körkörös légáramlás, mint a radiátornál. Viszont a paldófűtés pl. port lebegteti, és kb. 40-60 cm magasságig szárazabbá teszi a levegőt, így hálószobába csak padlófűtés kerülendő.
A hűtésrőlA mostani állapotban (hűteni is képes levegős hőszivattyúval) tehát a fűtést 35-40 fokos, a hűtést ugyanabban a csőben 15-18 fokos víz produkálja. A felületi hűtés (padló, plafon, fal) csendes, nagy felületű, komfortos érzés, és bájdövély olcsóbb.
Leave a comment