Csak érdekesség, hogy az árvíz óta kb mostanra száradtak ki a konnektorok, vezetékek meg a fal, így a mai nap ünnepélyesen ismét áram alá került a pince. Az eseményen senki nem halt meg áramütés következtében, az EV relé és a biztosítékok csak csapták ki magukat, így az esemény sikeresnek könyvelhető el. Holnap kiderül, hogy mit kezd az árammal az ott elterülő gépészeti dalárda.
June 2010 Archives
A határidők nagyjából elfogytak, a hiányok pótolva lettek, a szemle megvolt, így érdeklődésemre, hogy mi a helyzet a Végső Irattal a választ kaptam, hogy postára került (nem definiált időpontban), de ha gondolom, személyesen be tudok érte menni.
Bementem.
Megvan.
15 nap fellebbezési idő után jogerős.
Múlt héten, meg ezen a héten is egy kedves hölgy takarítgatja a szobákat, mert már eléggé közelítünk T+0-hoz. Mostanában a ház belsejébe már alig megy valaki, az sem piszkos cipőben, stb. Ez csak háttérinformáció.
Esik az eső, és mivel múltkor úsztunk, kimentem a házhoz megnézni, hogy nincs-e baj. Nincs. De azért körbejártam, megnézni: hogy érzi magát az új esőelvezetés, amit ástam (jól). A házban már dolgozik a padlós ember, rakja a szegőléceket. Megyek fel, hallom, hogy a szobában (aminek az ablaka is le volt takarítva) épp motoros fűrésszel vág valamit. Gondoltam, hogy lehet, hogy nem tudja, hogy a szoba ki volt takarítva, szólok neki, hogy a háztartási helyiség még piszkos, ott tud vágni.
- Jó napot! Azt tudja, hogy ki volt takarítva? - kérdezem az ajtóból, mivel sáros a cipőm, nem akarok bemenni.
Nos, ennyi volt az én librettómban. Innentől ő vette át. Elkezd velem ordítani, hogy "mi van b---g" meg "mit kepzelsz te X", meg "mert azt hiszed b----g hogy azért mert a te házad", és "csak mert pénzed van", és még kb 15 b----g, miközben letépi magáról a tépőzáras térdvédőt, oda----a elém a szerszámait, majd folyamatos b----gezés közben még odalép elém, mintha most épp tervezné, hogy mely ponton kezdje a verekedést (ember 2 fejjel kisebb nálam), majd folytatva az abba sem hagyott repertoárt kihordja a dolgait, és "ne gondold b---g hogy ide beteszem a lábamat" köszönéssel elmegy.
Az egész tartott vagy 5 percig, 2-3 perc kellett, mire az elképedéstől egyáltalán szóhoz jutottam, és megkérdeztem, hogy vajon rossz napja van-e, de biztosított (b---g) hogy "eddig jó napja volt".
Az emberek nem normálisak.
Kicsit előre ugrok időben: május 30-án felhőszakadás talált utat a garzsábejárón át a pincébe, ahol 120 centi vízben állt minden, ami ott volt, vagy a vízen oda beúszott. Kb. 50 köbméter sárlét 2.5 órán át szívta 3 szivattyú. Május 15 körüli a biztosító felelősségvállalásának datálása. Lucky?
Mindenesetre a teljes pinceszint elektromos részét fizikailag is le kellett kötni a szivárgó áramok és az EV relé v(íz)iszonya okán, azóta szárad.
Amint azt megállapítottam még márciusban: vagy építkezünk, vagy blogolunk, ahogy látom. Így építkeztünk inkább. Mivel igyekszem vezetni, hogy mikor mi történik, a történelmi vissza- sőt áttekintést megkönnyíti. Nos, lássuk tehát, mi történt március vége óta...
Április elejéig, vagyis majd' két hétig folyt a belső vakolás.
A következő hét mozgalmasabb volt, mert nekiesett a burkoló a pincétől kezdve az előszobán át a fürdőkig a lapoknak, a festő a helyiségeknek (belülről persze), bekerültek az ablakok a helyükre, majd a redőnyök is. Kalandos útjának végén (kereskedő messzi vidékről - albérlet - ház - albérlet - ház) helyére került a zuhanytálca is, ami relációban volt az aljzatbetonnal, a padlófűtéssel és a gépészekkel, akik beállították. Ugyanezen hét szombatján áram alá került a ház.
A következő héten megérkezett a bejárati ajtó, amit lezártunk, hogy a nép ne azon járjon át.
A burkoló szintén itt, a hét elején szedte fel az egész folyosót, mivel az a folyosó végére már több, mint 5 centit "kanyarodott", majd nekiállt újra. Közben kávázás az ablakoknál, kerti tároló ajtaja (ennek beszereléséhez a kőművesek a saját áthidalójukat aranyfüst vékonyságúra vésték) és a biztonsági ajtó a pincébe került be, ez utóbbinál ismét kiderült, hogy acélajtót nem szabad kőművesekkel berakatni, mert ötször annyi időbe kerül, és akkor sem biztos, hogy 100%-os. Sokszor kellett nekifutniuk.
Az ablakosok ismét állítottak a teraszajtón. Ez egy érzékeny pont, mivel kifejezetten ezért választottuk ezt a profilt/gyártót, mert az anyjuk életére esküdöztek, hogy bizony minden alkatrészük (zsanér, ablakkeret, stb) elbírja a 240 cm magas, 90 cm széles 3 rétegű üveges erkélyajtót; ehhez képest már a második napon akadozott. (Ezzel kapcsolatban még fognak jönni.)
Apró finomságként (férfiembernek) elindult az első elektromos kütyü: bekerült az áram a garázsajtóba. Megy fel, és le, és fel, és le... mintha csak egy szellő hintáztatná a... bocs, elkalandoztam.
A következő hét a riasztóval kezdődött, mivel zárhatóvá vált a ház. (Ezzel párhuzamosan indult a biztosító lakásbiztosítási érdeklődésem, melyre a T. kollégáik a végbelük termékét sem pazarolták reám, de ez csak később derült ki, amikor azt vettem észre, hogy nem jelentkeztek.) Viszont helyére került a kád is. A hét végéig még bekerültek a konyhai sarokszelepek, mert különben a konyhás nem tud alkotni, mivel centire van a csatlakozó a mosogatógéptől, aminek a háta mögött, mint kiderült, nem lehet semmi más. (És igazából emiatt a konyhai vízcsatlakozásokat arrébb is kellett 10 centivel tenni.)
A következő héten kész lett a végleges villanyoszlop, egy "betongyámos" szörnyeteg, amit eredetileg máshova és a kerítésbe szerettünk volna tenni, de különbféle okok miatt végülis egyik sem úgy lett. Viszont megvolt gyorsan. Az ok idegesítő: az ELMÜ menet közben változtatott a véleményén, hogy mégsem adnak közműnyilatkozatot ideiglenes mérőre, mert csak. Így kell a végleges, miközben még készen sincs semmi hozzá.
Megérkezett a melegvíztartály. Legalább azt be lehet kötögetni.
Április utolsó napjaiban adtam be a közműnyilatkozatokat, vagyis az ELMÜt akik kegyeskedtek átvenni, és a csatornát, amihez több lángoló karikán kellett átugranom, de ezt nem írom ide, mert végülis az embernek büntetőjogi felelőssége is van (na jó, csak vicceltem, és a hullát amúgy sem mondom meg, hova ástam). Mivel a használatbavételi kérelem már be lett adva, ez a hiánypótlás gyakorlatilag zöld utat adott neki.
